3. fejezet

Lassan telt el az egy h�t Hermione sz�m�ra. Piton �r�i nem maradtak el – Harry nagy b�nat�ra –, hanem helyettes�t� tan�rt vettek fel. Hermione ink�bb nem nevezn� tan�rnak. Egyfolyt�ban dadogott �s n�ha azt sem tudta mit k�ne tan�tania. Sokszor t�vesek voltak a magyar�zatai, ilyenkor mindig Hermione jav�totta ki, aki azt hitte nem �li t�l ezt az egy hetet, de siker�lt �letben maradnia.

Egy csom� di�k tolong a b�jitaltan terem el�tti folyos�n. Mardek�rosok �s griffend�lesek. A mardek�rosok szok�s szerint Harryn r�h�gtek, a griffend�lesek meg t�rt�k minden egyes nap, hisz Piton folyos�j�n �gy szokt�k meg. Hermione h�t�t a falnak t�masztva �llt �s �ppen �tolvasta a mai tananyagot, hogy ki tudja jav�tani a tan�r minden hib�j�t, de m�g nem tudta, hogy erre nem lesz semmi sz�ks�g, ugyanis a folyos�n egy csap�sra elcsendes�lt. Hermione kin�zett Monstro f�l�tt �s nem hitt a szem�nek. Piton ott �llt az ajt� el�tt teljes �letnagys�gban. Ilyen gyorsan eltelt volna egy h�t? Hermione pulzusa az egekbe sz�k�tt az �r�mt�l, �s mikor r�n�zett a tan�r, r�mosolygott. A professzor megd�bbent, de Hermione ezt csak egy pillanatig l�tta, mert �jra mag�ra �lt�tte a rideg maszkj�t. Kinyitotta az ajt�t �s a di�kok cs�ndben bevonultak rajta. Mindenki szidta mag�ban Pitont, ami�rt ilyen hamar visszaj�tt. Mindenki kiv�ve Hermione.

Elkezd�d�tt az �ra. Minden ugyan �gy ment, mint r�gen, de Hermione �szrevett valamit. A professzor nagyon kimer�lt volt. Egyszer, amikor a sz�k�ben �lt �s �rt valamit, majdnem elaludt. Szerencs�re mag�n�l volt annyira, hogy �szrevegye mit rakott Neville a b�jitalba, k�l�nben felrobbant volna az eg�sz pince.

Az �ra v�get �rt �s m�r mindenki elpakolt.

- Miss Granger – sz�lt kiss� f�radt hangon – besz�dem van mag�val.

Megv�rt�k, m�g mindenki kiment �s csak akkor sz�lalt meg.

- Az igazgat� azt akarta, hogy �n k�z�ljem mag�val.

Mi�rt besz�l �gy? Semmi g�ny, semmi s�rt�s. Mi t�rt�nt?

- A macsk�ja elpusztult – t�rt a l�nyegre.

A l�ny megdermedt a d�bbenett�l. Egyszer�en nem hitte el. Tegnap m�h j�tszott vele az udvaron, ma meg holtam fekszik valahol.

- H-hogyan t�rt�nt? – k�rdezte remeg� hanggal.

- T�l k�zel mer�szkedett a f�ria f�zh�z �s agyon csapta az egyik �g�val – magyar�zta k�z�ny�sen.

Nem b�rta tov�bb. A l�ny arc�n forr� k�nnycseppek folytak v�gig, eg�szen az �ll�ig, ahonnan a padl�ra potyogtak. Az el�bb m�g majd kiugrott a sz�ve az �r�mt�l, most meg majd megszakad a gy�sz miatt.

Piton hirtelen nem tudta, mit csin�ljon. A legt�bben ilyenkor �t�leln�k szeg�ny, zokog� l�nyt, de t�le egy v�llvereget�s is furcsa lenne. Tal�n p�r kedves sz� j�l esne neki. De ez szint�n furcsa lenne.

- R�szv�tem – sz�lalt meg Piton.

Igaz csak egy sz� volt, de Piton sz�j�b�l hangzott el. Ezen Hermione �gy meglep�d�tt, hogy a s�r�st is abba hagyta.

- Tess�k? – k�rdezte megd�bbenten.

- J�l hallotta mit mondtam Granger. Most t�nj�n innen, �s estig ne is l�ssam.

- Estig? Mi lesz este? – k�rdezte �rtetlen�l.

- Korrepet�l�s. Vagy azt gondolta, eg�sz este fetrenghet az �gy�n, �s teles�rhatja a p�rn�j�t? – vonta fel a szem�ld�k�t.

- �n…

- Ne is �lmodjon r�la! Att�l, hogy az a bund�s, bolh�s d�g meghalt, az �let ugyan�gy megy tov�bb. Higgye el, tudom, mit�l besz�lek.

- Ne nevezze �gy! Nem is ismerte. � volt a vil�g legjobb cic�ja! – Hermione teljesen elvesztette az �nuralm�t. Nem �rdekelte mit v�g a tan�r fej�hez. Nem el�g, hogy am�g �lt Ron folyamatosan szidta, de most a hal�la ut�n Piton is. Ez t�l sok volt neki.

Biztos volt abba, ha itt marad Piton tov�bb szidna Cs�mp�st, ez�rt miel�tt megsz�lalhatott volna, sarkon fordult �s elrohant. Futott, ahogy csak a l�ba b�rta, eg�szen egy kihalt folyos�ig. Sokan sz�ltak ut�na, k�rdezt�k mi baja, de senkinek nem felelt. Meg�llt a folyos�n �s s�rni kezdett. Nem akart m�sok el�tt s�rni, mert ez az � gy�sza. Neki kell feldolgoznia. Csak s�rt �s s�rt. Semmi nem zavarta meg. Csak ketten voltak. A gy�sz �s a gy�szol�.

Egyszer csak l�pteket hallott. �gy l�tszik nem figyelt oda el�gg� a k�rnyezet�re, mert ezek a l�ptek a h�ta m�g�tt visszhangoztak.

- Mit keresel itt s�rv�r�? – k�rdezte megvet� hangon a tejf�l sz�ke mardek�ros.

Hermione a hang ir�ny�ba fordult �s a kis�rt, v�r�s szemei egy higgadt, sz�rke szemp�rral tal�lkoztak.

- Malfoy. Mit akarsz? – k�rdezte a sok s�r�s miatt rekedt hangon a l�ny.

- Mi bajod van? �gy n�zek ki, mint egy ny�l.

- Nem tartozik r�d! – t�r�lte meg a szemeit.

- Ugyan m�r Granger. Nem lehet ez olyan nagy titok – tette a l�ny v�ll�ra a kez�t.

Hirtelen nem tudta mit tegyen. El akarta mondani valakinek, de nem pont Draco Malfoynak.

- Mi�rt akarod ennyire tudni? – k�rdezte gyanakodva a l�ny.

- Tal�n meguntam a gonosz szerepet. Az meg sem fordult a fejedben, hogy bar�tkozni pr�b�lok? Istenem, Granger. Azt hittem, vagy olyan okos, hogy nem �rsz le ilyen hamar.

Hermione nagyon megd�bbent ezen a bejelent�sen, de a d�bbeneten k�v�l �rzett m�st is. �r�m�t. �r�lt, hogy egy �j bar�tra lelhet.

Mi�rt ne? Lehet, hogy j�fej. Lehet, hogy egy�tt tudna �rezni velem.

- Bocs�nat, de az ut�bbi hat �vben m�st sem csin�lt�l, csak keresztbe tett�l nek�nk – magyar�zkodott a l�ny. – De �r�l�k, hogy bar�tkozni akarsz velem. Ez nem vesz�lyes neked? �gy �rtem Voldemort miatt.

- M�r nem. Megmondtam ap�mnak, hogy nem leszek olyan, mint �. Ha att�l f�lsz, hogy Voldemort utas�t�s�ra csin�lom ezt, t�vedsz – n�zett m�lyen a l�ny szem�be.

- Nem, nem! – tiltakozott hevesen Hermione. – Ne haragudj, de k�pzeld magad a helyembe. Oda megy hozz�d az egyik legr�gibb riv�lisod, �s azt mondja, hogy legy�nk bar�tok. Igen csak megd�bbenn�l.

- Igazad van – mosolyodott el Malfoy. – De m�g nem tudom, hogy mit sz�lsz hozz�. Lesz�nk bar�tok?

- Persze! Sz�vesen – v�gta r� a l�ny.

- Ez remek. Most, hogy bar�tok lett�nk elmondod, mi nyomja a lelked?

Oda ment az ablakhoz, �s le�lt az el�tte lev� padra. Finoman meg�t�gette a mellette l�v� helyet, ezzel jelezve, hogy Hermione �lj�n mell�. A l�ny le�lt mell�, �s fel� fordult.

- Te vesztett�l el valaha h�zi�llatot? – k�rdezte hirtelen a barna haj� l�ny.

- Nem, de mi ez ilyen hirtelen? Nem arr�l volt sz�, hogy elmondod, mi b�nt? – d�bbent meg a mardek�ros fi�.

- Rendben – s�hajtott a l�ny. – Cs�mp�sr�l van sz�. Szeg�nyke… meghalt.

A l�nyt, m�t megint s�r�s fojtogatta. A szem�t k�nnyf�tyol bor�totta el, �s leg�rd�ltek az els� cseppek az arc�n. Folytak, m�g el nem �rkeztek az �ll�hoz, ahonnan a l�ny �l�ben pihen� k�zfej�re pottyantak.

Draconak majd’ megszakadt a sz�ve, ahogy a cs�ndben s�rdog�l� l�nyt n�zte. Nem b�rta tov�bb n�zni, �gy azt tette, amit b�rmelyik m�s bar�tja megtett volna �rte. �t�lelte. Saj�t maga is meglep�d�tt tett�n, de mikor �rezte, hogy a l�ny j�les�en belesimul az �lel�sbe, minden aggodalma szertefoszlott. �gy maradtak, ameddig Hermione meg nem nyugodott, azt�n a l�ny kibontakozott az �lel�sb�l �s a fi� szem�be n�zett.

- K�sz�n�m. M�r sokkal jobban �rzem magam – mosolygott a Dracora.

- Ugyan. Hiszen bar�tok vagyunk. T�nyleg! Harry mit fog sz�lni ehhez?

- Nem is tudom. Figyelj. Most m�g ne mondjuk el neki. Elkezdem sz�pen, lassan megpuh�tani, �s azt�n mondjuk el.

- Neh�z elhinni, hogy t�nyleg griffend�les vagy – nevetett a l�nyra.

M�g sok�ig besz�lgettek, nevetg�ltek, de elj�tt a sz�net v�ge �s Draconak gy�gyn�v�nytanra, Hermion�nak SVK-ra kellett mennie.

Hermione oda �rt a terem el� �s ott tal�lta k�t legjobb bar�tj�t.

- H�, Hermione! – intett a szem�veges fi� – Mi volt Pitonn�l?

- Harry, majd k�s�bb.

- Rendben. Megtanultad a h�zit?

- Volt h�zi?! – k�rdezte ijedten Ron.

- H�t persze! – forgatta meg a szemeit a l�ny. – Hiszen Sirius mindig ad.

Bizony. Sirius tiszt�z�dott. Elment a miniszt�riumba �s feladta mag�t. Az �j t�rv�ny �rtelm�ben, aki feladja mag�t, az automatikusan b�r�s�g el� ker�l. Joga van v�delmet h�vni, �s mivel el�g sokan, t�bbf�le bizony�t�kot mutattak fel, ejtett�k a v�dakat. Hermione is a v�delemben foglalt helyet, de ami m�g furcs�bb, hogy Piton is ott volt.

Megsz�lalt a cseng� �s kiny�lt az ajt�. Automatikusan ny�lnak a cseng� hangj�ra. Bementek a di�kok, �s elfoglalt�k a hely�ket. Persze a h�rom j�bar�t az els� sorban �lt. Ron,a Harry mellett, Hermione, Seamus mellett. Sirius ott �llt az asztal el�tt �s mosolygott. Im�dott tan�tani. Mi�ta szabadon j�rk�lhatott mindenfele, egy�tt lehetett Harryvel �s nem loholtak a sark�ban dementorok, mintha kicser�lt�k volna. Nem volt olyan s�padt, felszedett mag�ra p�r kil�t �s m�r nem voltak s�rg�k a fogai. Ha nem ismern�k, akkor meg sem mondan�k, hogy � Sirius Black.

- J� reggelt mindenkinek. Ma a k�mked� var�zslatr�l dogunk tanulni, �mde! El�sz�r k�rn�m a h�zikat. Tudom, Ron, nincs k�szen. Nem vagyok meglepve. Igen, ez�ttal is adok halad�kot. Legk�s�bb holnapra, �r�k el�tt juttasd el hozz�m. Sz�val a dolgozatot nemsok�ra meg�rjuk, sz�val ez lesz az utols� gyakorlati �ra a h�ten.

A teremben el�gedetlen morgol�d�sok hangoztak fel.

- Jaj, ugyan! M�g mindig jobb vagyok, mint az a r�zsasz�n, masnis b�ka volt. Ugye? – mosolygott a nevet� di�kokra.

H�t igen. Ez lett Siriusb�l. Mindenki szereti �s senki sem bukik meg b�la. Ha hetedikben is � lesz a tan�r, tuti �tmegyek a RAVASZ vizsg�kon.

Ilyen lend�lettel folytat�dott az �ra. Sokat nevettek �s m�g Ron sem �rezte fesz�lyezve mag�t a h�zi miatt. De sajnos egyszer minden j�nak v�ge lesz, pont, mint ennek az �r�nak.

- Hermione. Ide j�nn�l egy percre? – k�rte halkan Sirius.

- Persze – l�pett el� a l�ny. – Mir�l akarsz besz�lni?

- Egy bizonyos sz�ke mardek�rosr�l.

Teljes d�bbenet �lt ki Hermione arc�ra. <i>Vajon honnan tudja?</i>

- Igen?

- Igen. Hermione… ne bar�tkozz vele. Rosszul fogsz j�rni. Higgy nekem – n�zett m�lyen a l�ny szem�be.

- Jaj Sirius. Nem akar � rosszat. Nincs h�ts� sz�nd�ka. Ne az apj�b�l indulj ki – n�zett szigor�an Siriusra. – Bocs, de mennem kell. M�r nagyon �hes vagyok.

R�mosolygott a tan�rra, majd elindult az ajt� fel�. Kiment a folyos�ra, k�r�l n�zett, de se h�re se hamva nem volt a fi�knak. Egy kicsit bossz�s lett, mert � mindig megv�rta �ket. Elindult az eb�dl� fel�. A szemeivel v�gig egy sz�ke hajjal megkoron�zott, sz�rke szem� fi� pillant�s�t kereste, de helyette egy �ben szemp�rral tal�lta mag�t szembe. El�sz�r megijedt, hisz ez a norm�lis reakci� egy �p elm�j� di�kt�l, ha megl�tja a f�lelmetes Perselus Pitont. De Hermion�nak esz�be jutott egy mondat, amit Piton mondott.

„… Higgye el, tudom, mir�l besz�lek.”

Tal�n a d�h miatt nem tudatosult benne a mondat jelent�se.

- Tan�r �r! Lehetne egy k�rd�sem? – �llt meg Piton el�tt.

- Mag�nak is j� napot, Miss Granger. – f�rta szemeit a l�ny�ba.

Hermione, tudom�st sem v�ve az ep�s megjegyz�sr�l folytatta.

- Hogy �rtette reggel azt a mondatot?

- Miss Granger – s�hajtott f�radtan a tan�r. – Tudom, hogy azt k�pzeli, maga szt�rnak sz�m�t az iskol�ban, �gy mindenre eml�keznem k�ne �nnel kapcsolatban, de ne vegye zokon, nem tudom, mir�l besz�l – eresztett meg egy g�nyt�l cs�p�g� vigyort a l�ny fel�.

Hermione �pp hogy leveg�t nem felejtett el venni, annyira nem sz�m�tott eff�le v�laszra.

- De… professzor… �n… �n arra gondoltam, amikor k�z�lte velem, hogy… tudja, �s akkor mondott valamit, amit nem tudok hova tenni.

- M�gis mi a fen�t mondtam Granger, ami nem hagyja nyugodni a kis lelk�t? – h�zta fel a szem�ld�k�t.

- Azt mondta, tudja milyen �rz�s elvesz�teni valakit, aki fontos.

- Ezt ink�bb este besz�lj�k meg – h�zta kelletlen�l a sz�j�t.

- Rendben tan�r �r. Akkor este – mosolygott Pitonra.

Kiker�lte a tan�rt �s tov�bb ment az eb�dl� fel�. Bement az asztalok k�z� �s tekintet�vel Harryt �s Ront kereste. Sehol nem l�tta �ket, ez�rt le�lt �s szedett a t�ny�rj�ra a s�lt csirk�b�l �s a vadrizsb�l. El�vett egy vastag gy�gyn�v�nyekr�l sz�l� k�nyvet, az �l�be tette �s mik�zben evett, azt olvasgatta. Mikor befejezte az eb�dj�t fel�llt, �s elsietett gy�gyn�v�nytan �r�ra.

A nap v�ge fel� Hermione a k�nyvt�rban �lt �s lapozgatott egy igen �rdekes, hipogriffekr�l sz�l� k�nyvet. Feln�zett az �r�ra �s el�gedetten nyugt�zta, hogy m�g id�ben van. Becsukta a k�nyvet, fel�llt �s gondosan visszatette a hely�re. Kifele menet odak�sz�nt Madam Cvikkernek, aki egy biccent�ssel vette tudom�sul, hogy elment. Siet�s l�ptekkel r�tta a folyos�kat. Mivel k�zelednek a vizsg�k, nem maradt sok di�k tanulnival� n�lk�l. Szinte mindenki fent volt a h�l�k�rlet�ben �s magolt, mint egy g�p. Csak elv�tve egy-k�t tanul� t�lt�tte j�l meg�rdemelt pihen�j�t az udvaron. Hermione le�rt a pinc�be, meg�llt a t�lgyfaajt� el�tt �s hat�rozottan bekopogott.